Ez most erősen nosztalgikus lesz :)
Vicuska néni a nagypapám testvérének a felesége volt. A falu szélén laktak, a kert aljában a Holt-Tiszával, ahol gyerekkoromban sima spárgára erősített horoggal tucatjával fogtuk a törpeharcsát, de azt is megtanultuk hogyan kell a kecskebékát ráharaptatni és így megfogni. A fehér pulival, Pamaccsal kolbászoltunk a közeli Bokros-pusztán, volt hogy a gémeskút melletti itatóban pancsoltunk...szóval idilli hely volt a világ legynagyobb és legédesebb őszibarackjaival!!!
A világ legjobb meggyes pitéjét Vicuska néni sütötte, de mivel nekünk cseresznyefánk van én abból készítem. A meggyet/cseresznyét kimagozom, megszórom kristálycukorral (a cseresznyére facsarom egy citrom levét, hogy ne legyen émelyítően édes) és hagyom, hogy levet eresszen. Kelt tésztás alapot készítek, például így, de most az ebédre készülő lángos (25 dkg liszt, 1 dl cukros langyos tejben felfuttatott 1,5 dkg élesztő, 1 tk só, 1 ek olaj és a tésztába a végén beledolgozok max 1 dl langyos vizet) tésztájának a felét csórtam el. A kelesztett vékony tésztát a tepsibe simítom, vékonyan megszórom zsemlemorzsával. Kifacsarom a meggyet/cseresznyét és kb 2 cm vastagságban beborítom vele a tésztát. A visszamaradt cukros gyümölcsléhez annyi lisztet keverek, hogy palacsinta sűrűségű legyen, majd ráöntöm a cseresznye tetejére. Előmelegített sütőben kb 45-50 perc alatt készre sütöm.
Vicuska néni a kész pitét egyszerűen kidobta a tepsiből egy deszkára, ennél jóval körüményesebben valahogy próbálom egyészben kivarázsolni és ha kihűlt, kockára vágva tálalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése